Na, ez a hétvége sem a repülésről fog szólni, hiszen ömlik az eső. Vadvízi kajakozásra viszont igazán alkalmas, Ausztriában most biztosan hömpölyög a víz lefelé. Persze Szegedről most nem fogunk elindulni, kivárjuk, amíg repülni lehet. Nemrég hívott Gábor akivel együtt jártunk tanfolyamra, sörözzünk egyet, mivel a héten megtörtént az első egyedül repülése. Kérdeztem milyen érzés volt, azt válaszolta, „nem nagyon volt időm az érzéseimre figyelni, annyi volt a dolgom. Csináltam 15 iskolakört és rengeteg gép volt a légtérben és a kifutón is, tehát nagy volt a forgalom”. Az oktatómmal is elviccelődtünk telefonon, kérdezte izgulok-e, mert kedden még gyakorlunk, egyet majd szerdán jöhet az ellenőrző repülés és utána az egyedül repülés. Nem izgulok, sokáig nem izgatott ez, kielégített a közös repülés, tanulás, fejlődés élménye az oktatóval.Viszont kíváncsiság az bizony van bennem, annyira misztifikálják ezt az eseményt, hogy tényleg érdekel, milyen párhuzam van, a szüzesség elvesztése vagy az első jelentősebb vizsga vagy mit tudom én mivel, majd kiderül. Viszont elvonási tüneteim azok vannak, mert egy hete nem hagytam el a földet. Nem vagyok csalódott és nem is izgulok, viszont a hasonlat előkerült a fejemből: elnyújtott orgazmus… :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése